Hogyan fejlődik a baba hallása?
Öt érzékünk közül a hallásunk az, amely már magzat korunkban kifejlődik, ráadásul elsőként, így igen korán kezdjük kialakítani a külvilággal. A hallás fontos, mert általa tanuljuk meg a szóbeli kommunikációt, segít minket tájékozódi, ismereteket szerezni, tanulni, sőt, élményeket szerezni, szórakozni, vagy megnyugodni is.
Ahogyan a baba növekszik, a hallási képességei is egyre kifinomultabbá válnak. Az első egy-két évben ez nem csupán a hangok érzékeléséről szól, hanem a hallott ingerek értelmezéséről is. Gyermekkorban a hallás segíti a tanulást, a társas kapcsolatok kialakítását, és a környezetből érdekes információ feldolgozását. Az iskolai évek szerepe alatt tovább erősödik, hiszen a jelentős része hallás útján történik: az órákon hallott magyarázatok, utasítások, beszélgetések mind a hallási készségekre épülnek.
Serdülő- és fiatal felnőttkorban támogatja az érzelmi kapcsolatok mélyítését, a közösségi életben való részvételt, valamint a munkahelyi és társadalmi kommunikációt. Még a felnőttkorban is, legyen szó szakmai, vagy mindennapi beszélgetésekről, a jó hallás elengedhetetlen a hatékony kapcsolattartáshoz és a biztonságos életvitelhez. Ezért fontos a védelme és a rendszeres ellenőrzése, hogy minél tovább megőrizhessük ezt a nélkülözhetetlen képességet.
De kezdjük a legelején…
Melyek a magzat hallásfejlődésének főbb állomásai?
Tudtad, hogy a baba anyukája pocakjában kezdetben rezgéseket érzékel, és később hallja meg a külvilág hangját? A 3. héten kezd fejlődni a fül, és ezután nagyobb változásokon megy keresztül.
A 8. hét után a középfül, a 11. héten a membrán és a dobhártya alakul ki. A belső fül, csiga és csigajárat a 21. héten kapcsolódik az agykéreghez. Itt kezdődik el a hangok felismerése és memorizálása. A hallás végül a 24. héten válik teljessé.
A 30 hetes magzat már érzékelni tudja anyukája testéből érkező hangokat, főként a szívverést. A kívülről jövőket – például szülei hangját – később fogja megkülönböztetni. Ha az anyuka beszélget babájával úgy, hogy csak az ő hangja hallik és más hangforrások nincsenek jelen, akkor a pici könnyebben fogja memorizálni az övét és születése után látható reakciókkal fel is fogja ismerni.
Mivel a hangos zajok – például gépzaj, koncert – fokozzák a magzat szívverését és a mozgást, feszültté és nyugtalanná teszik őt, ezért ezeket kerüljük el és helyettük gyakrabban hallgassunk andalító zenéket, meditációs dallamokat, komolyzenét, lágy hangszeres muzsikát.
Forrás: Amplifon
Hogyan fejlődik a hallás születés után?
Érdekes és valahol természetes az, hogy a babát már kezdetben is főként az emberi hang, beszéd ragadja meg. Meg tudja különböztetni a magas és mély hangokat, most épp a magasakat kedveli jobban. Kezdetben megriad zajokra, később megszokja őket. Éles hangra összerándul, vagy sír mindaddig, amíg nem ébred arra, hogy körülötte mindig vannak különféle zajok, és ezek nem veszélyesek. 1 hónaposan már figyel, ha beszélnek hozzá és a mély tónusok megnyugtatják.
2-4 hónapos korában már a saját hangját is örömmel használja, sikkantgat. Édesanyja hangját megkülönbözteti másokétól. Ezért nagyon fontos, hogy anyukája mindig beszéljen hozzá. 4 hónaposan a dallamok jobban felkeltik ténylegesen.
6-9 hónapos kora között a hallása sokat finomodik. Már szinte minden irányból megtalálja a hangok forrását, hátulról is. Imád ő maga is zajt kelteni, püfölni, zörögni, csapkodni. Kedvencei a hangot adó játékok. Amikor ilyen játékokat választunk figyeljünk arra, hogy ne adjanak ki torz hangokat, legyenek tiszták és természetesek.
10-12 hónaposan bizony annyira bele tud feledkezni a játékba, hogy nem figyel oda a körülötte lévő hangokra. Ha a nevén szólítják, akkor már odafordul a kérdezőhöz. A beszédfejlődéshez fontos, hogy önmagát is jól hallja, de a szülőtől jövő szavak is tiszták és érthetőek. Ha a gyermeknek folyamatosan adunk vissza, akkor tanul és a hangokhoz kapcsolt képeket jobban felismeri.
1,5 éves korra még jobban finomodik a hallása a beszéd értéséhez és elindulásához. Imádja a dalokat, zenéket, ezért ha tehetjük, vigyük el őt zenés foglalkozásokra, ringatókra, vagy énekeljünk neki minden nap! Ezek az élmények kialakíthatók benne a zene szeretetének alapjait. Most még főként a magasabb fekvésű dalok dallamát tudja megkülönböztetni. Szókincse robbanásszerűen gyarapodik.
A babáknál gyakori a középfülgyulladás, ami krónikus is lehet. Ez átmeneti hallásgyengeséget okozhat, ha azonban tartósan fennál, akár hallássérülést is. Ha bármilyen szokatlan dolgot tapasztalunk a gyermek hallásával kapcsolatosan, akkor feltétlen keresünk fel megfelelő szakorvost. Mire figyeljünk?- A koraszülött baba reakciói a hangokra nem mindig egyenletesek. Van, amikor reagál hall, és van, amikor nem reagál. Ez az éretlen idegrendszere miatt lehet, mégis érdemes orvostól tanácsot kérni.
- Az megfelelően halló baba 6 hetes kor körül már differenciáltan sír (különböző szükségleteit jelezve különbözőképpen). Ha azonban nem hall, ez elmarad. Sírása mooton, fejhangú, gépiesen hangzó. Elmarad a gőgicsélés, gagyogás.
- A baba 9-12 hónapos korában gyakran annyira belemerül a játékba, hogy nem figyel másra, nem hallja, ha szólítjuk. Ez normális, de ha minden esetben előfordul, szükséges szakorvostól tanácsot kérni.
- A minimális szintű halláscsökkenést nem mindig könnyű észrevenni. Ha a kicsi mindig a hangos játékokat kedveli, nem keresi a hangok forrását, a neve hallatán ugyan felkapja a fejét, de nem figyel a beszélő személyre, vagy kevés hangot ad ki, akkor ezek intő jelek lehetnek.
Forrás: Koragyermekkori program , Koragyermekkori program , Koragyermekkori program , Koragyermekkori program
A fül 3 részből áll: külső, közép-és belső fülből
A külső fülhöz tartozik a fülkagyló, hallójárat és a dobhártya. A középfülben található a kalapács, üllő és a kengyel, ami felerősítve közvetíti a hangot a belső fülbe, ahol az érzékeny szőrsejtek vannak, melyek a hangokat szállítják tovább, hogy elérjék az agyat. Ezen a ponton picit megállunk, mert a szőrsejtekkel kapcsolatosan van még egy fontos információnk, amit mindig szem előtt tartunk a mai technikailag fejlett világunkban.
A zajártalom ellen óvjuk gyermekeinket!
Nagyon fontos azt tudnunk, hogy a belső fülben lévő szőrsejtek igen érzékenyek, sérülékenyek. Erős zaj visszafordíthatatlanul károsodhatnak. Ezért nagy a felelősségünk abban, hogy milyen hangerősségű hatást engedünk meg gyermekeinknek és magunknak egyaránt. Gondoljunk arra, hogy míg a látást kikapcsolhatjuk azzal, hogy behunyjuk a szemünket, a hallásunkat nem tudjuk pihentetni még akkor sem, ha épp alszunk.
Érezzük, hogy a kicsikre különösen kell figyelni, hiszen ők érzékenyebbek? Ma a technika fejlődése magával hozta a gondatlanságot. Ne vigyük őket olyan eseményekre – koncertek, hangos mozi stb -, melyek felelőtlenül magas hangerőn működnek! De milyen hangerő az, amely már valamiképpen zavaró lehet?
Érdekes, de maga a zaj nem csak a hangerő miatt lehet problémás, hanem az általa kifejtett pszichés hatások miatt is az idegrendszer folyamatos stimulálása által. Ez 30 dB felett már érzékelhető – nem mindenkinél. A monoton búgás, kattogás, utcai zajok, beszédhangok ide tartoznak.
65 dB felett már megjelenhet a szőrejtekben, és más vegetatív, idegrendszeri problémák is előfordulhatnak. Romolhat az alvás minősége. A folyamatos hangos beszéd, állathangok, közlekedési zajok, gépek búgása ebben a tartományban mozognak.
85 dB felett már hallószerv károsodás fel, átmeneti, vagy tartós halláscsökkenéssel. Gondoljunk a szórakozóhelyekre, a „fülsiketítő” szirénára, koncertekre, légkalapácsra, építkezés zajaira. Ez az a pont, ahol már kötelező védeni a hallást védőeszközökkel. Sajnos ma a mozikban 100 dB feletti értékeket is mérnek, gyermekfilmek esetében is, ezért a szülőknek kell dönteni abban, hogy gyermekeiket kiteszik-e ennek a hangártalomnak.
Tudtad, hogy
- az emberi fül 400 ezer hangot tud megkülönböztetni?
- a középfül 1 négyzetcentiméteren 3 legapróbb csontunkat tartalmazza?
- 120 dB hangerő felett – felszálló repülő hangja - fizikai fájdalmat érzünk, 160 dB felett pedig – közeli robbanás, légzsák kinyílása - azonnali dobhártya szakadást és hallásvesztést szenvedünk?
